Nem érted? Miért? Utálod a kérdéseket? Én is. Mi zavar igazán? Ahogy szíved, egy kalitkában üti utolsó dobbanásait, vagy,hogy érzed,hogy a nyakadon egy kéz markol meg, s fojtogat,ahogy a levegő szorongást kelt benned, és összeszűkül benned minden izom,ahogy tátogsz, s próbálsz ellent állni? Ki vagy? Honnan jöttél?...Válaszaid miért nincsenek?
A romlott elhullik, a jó szárnyra kap?...miért hitegeted magad,mitől van ez? Az egész egy rejtvény, amihez hozzáláncolod magad,vagy hozzáláncolnak. Aztán dobják feléd a kést,amely mélyen a bőrödbe hasít,és vág. Ahogy felordítanál a fájdalomkor, de inkább nem teszed, elnyomod egy nyeléssel. Azt hiszed könnyebb? Nem, mert könnyeid csorgása nem ezt mutatja. A szemed tele van gyűlölettel, és legszívesebben széttépnél mindent,ami körülötted van,akármi, ami még ép,hogy legyen az is romlott,mint te..,hogy ne legyen más...,mint te...
Egyforma? Szerinted könnyebb lenne? Nem éppen hiszem...Érd el azt,hogy kiölöd...,mindent...az összeset...az összes...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Véleményre, kritikára adok, nem kötekedésre, és nyelvtani kötözködésekre. ^^