FMAfanfiction_1.rész: Rejtélyes támadás..

[ tessék itt egy kicsi belőlem :P. Az FMAotakuból egy kis történet. :) Remélem tetszeni fog. :D ]

Amestris. Az ország szíve: Central City. Minden központja. A Führer innen vezeti ezt az országot.
Central szűk utcáin a lakók élik mindennapjaikat. Sétálnak, beszélgetnek. A gyerekek szaladgálnak.. Minden olyan normálisnak,...tűnik. Az utca befelé egyre szélesedik. Ahol már magasabb épületek, emeletes házak tornyosulnak. A forgalom egész békés, nem sűrűn,de feltűnik pár autó. Köztük a centrali katonák autója is. Úgy tűnt mintha valamit keresnének. De csak alaptempón tovább hajtanak. Talán nem is sejti senki,hogy a csatorna mélye mit rejthet? Valószínű. Elég átlagos napnak nézhettek elébe. Csakhogy,az egyik nem várt pillanatban, a járdaszegély melletti csatornarács a levegőbe repült. Mindenki meghökkent. Amikor az földet ért,elég megviseltnek nézett ki,ahhoz képest,hogy tömör vasból volt. Az emberek lélegzetvisszafojtva várták mi lesz ezután. Vajon mi okozhatta ezt? Hiszen magától nem repül fel egy csatornarács. A csatorna sötét zugaiban, egy vöröslőszempár villant fel,aztán hirtelen egy árny bukkant elő a levegőbe repülve. Földet ért. A lakók megrémülve szétszaladtak, minél biztonságosabb helyre. Főleg a nők és a gyerekek. Elég vadnak és elszabadultnak látszott. Egyfolytában szúrós pillantásokkal nézte az embereket,amelyek elmenekültek. Hasonlított egy hatalmas farkashoz,de karmai láttán elég mutáns egyednek volt nézhető. Egy kiméra. Elég undorító egy alkímia,állatokkal és lelkekkel áldozni fel valamit,hogy ilyen szörnyetegfélét létrehozzanak.
Majd a semmiből egy hatalmas lángcsóva robbant a kiméra felé. Azonban a támadás elől kitért, éppen hogy súrolta. Honnan is származhat ez? Nem mástól,mint az állami alkimisták egyikétől: Roy Mustang ezredestől. Határozott léptekkel közeledett a szörnyeteg felé. Egyik kezét most is zsebébe csúsztatta. Kék egyenruhája árulkodott,hogy katona,de szíve mélyén ő is egy közönséges ember volt,aki a szeretettei és barátai segítségével jutott idáig,hogy egyszer aztán Führer lehessen.
Lassan feloszlott a porfelhő amit a támadás hagyott maga után. Roy megállt. Elmosolyodva lehunyta szemeit.
-Hmph. Elég fürge egy jószág vagy...-pillantott fel, és farkasszemet nézett vele. - Most, Acél!
Újabb támadás érte a kimérát. Ami azonban hátulról közeledett. Egy szőke hajú fiútól. Acélpengéje megcsillant a napfényben és támadást mért a szörnyre. Hiába a jól megtervezett támadás, az a kis seb csak még nagyobb vadállatot csinált belőle. A fiú meglepetésére,pár gyors ugrással Roy közelébe érkezett,távol a kimérától. Kis híján felszabdalhatta volna, így csak a vérvörös palástja úszta meg,ami rendesen megszakadt.
- Nem szeretném ha egy ilyen semmirekellő dög végezne veled!
-Ne most osztja nekem az észt,ezredes! - és a palástját ledobta.- Most elintézlek! - csapta volna össze kezeit Ed. De abban a pillanatban egy hasonló tapsot hallott meg. Az alkímia villámszerű erői a kimérába irányultak. De ezek az erők,nem szemből, Edwardtól érkeztek hanem a szörnyeteg mögül. Roy és Ed nagyon meglepett volt. Nem értették az egészet. Aztán a másik pillanatban a kiméra felrobbant. Teste egyszerűen semmivé vált. A nyomán csak hatalmas füstfüggöny keletkezett,ami épp kezdett szertefoszlani. Azon túl egy alak lépteit lehetett hallani; éppen távozóra fogta. Ed számára gyanúsnak tűnt ez a fickó. És hirtelen kiszúrta az alak csípőjénél csillogó ezüstláncot.
-Hé! Te egy állami alkimista vagy?- mutatott rá kérdőre vonva. Erre egy pillanatra megállt az alak.
-Állami Alkimista?- csodálkozott el Roy.- Nem emlékszem,hogy új alkimista érkezett volna...- gondolkozott el.
-Haha...- csillant fel a foga fehérje egy kellemes,halk kacajra, de mire a füst feloszlott teljesen, az alak eltűnt.