Halkan hallottam,ahogy a vérem szívja, és mélyen lenyeli. Közben szorítását egyre jobban fokozta,ahogy átfogott karjaival. Végül elhajolt tőlem...én kezdtem szédülni, de még is szembe fordultam vele. Látni akartam, látni őt, hogy ki. Szemeibe mélyedtem el,melyek vérvörösen izzódtak. Szájából az én vérem csorgott az álla felé, közben nyelvével körülnyalta, mint valami édességet. Rövid, ezüstös haja volt, de ahogy kezdett homályosodni az arca, és minden más, éreztem ahogy testem az ő irányába dőlt. Halkan annyit hallottam,ahogy a fülembe súgta: Minden rendben...
És onnantól elveszett a valóság számomra...
(nem egészen ezt terveztem....,végül Zeros lett...részben...)
ennyire szar lett,h értékelést sem kapok o.O #_#
VálaszTörléspedig jó lett, csak nem jutottam el idáig... enyhén izgató hatást keltő irás by Ayu:P .. és persze, véletlenségből zeros feelingű... ennyi... a véletlenökből is születnek jó dolgok... az abortusz is abból leszXd
VálaszTörlésén konkrét személyek nélkül akartam elérni,nm tudatlanul jött ki,csak nem így terveztem =//
VálaszTörléscsak azért mondod,hogy olyan hatást kelt,mert mondtam,hogy olyanra akartam,de ez nem lett az...
hát ahogy hozzáállsz az 'izgatottsághoz'... ha "nem érdekel" akkor megfogalmazni is nehéz...
VálaszTörléshmph, szerintem erről ne oktass ki, mert nem azon múlik, hogy mi érdekel, s mi nem, s hogy állok hozzá, írni tudok..., de TE.... pont te "oktatsz" ki ilyenről,mert hogy hiányolod, "ezt" meg "azt" belőlem -___-
VálaszTörlésmindjárt törlöm is... ezt a sztorit, meg még valamit...
VálaszTörlés