Bemutatkozás

Ez itt Történeteim sokasága.
Már régóta nem újítottam, de az oldalt fennhagytam az idetévedőknek. Illetve hátha igényelnek folytatást, vagy sikerül ihletet gyűjtenem olyan novellámhoz, ami már rég lappang a folytatásért...
Hozzátenném, nem kell néhány történet esetében nagy dologra számítani, mert régen íródtak, azóta fejlődtem ugyan, de nem tettem közé itt újakat...
Valamely történet itt kötődik hozzám, mert lelkiekben labilis, és depresszív állapotban voltam, így van olyan, amit nem ajánlok elolvasásra.
Véleményt ér írni, hiszen azáltal tudom magam kovácsolni, bár ezek már olyan régi írások, hogy magam is lehúznék néhány történetet, mert annyira borzalmas fogalmazású.
Viszont értékelem, ha valaki még is írna, de csak ha építő kritika, és nem kötekedés. Én is tudok nyelvtannáci lenni, nem kell félteni. :)
Akit érdekel más írásom, az kattintson a nevemre, és a másik blogomon keresztül találhatja a már rövidebb novelljeim, monológjaim vagy rébuszaimat.

2010. szeptember 11., szombat

Szív kalitkában

Jeges tekintettel figyeltem a falon lógó porban és pókhálóban úszó faliórát. Csend volt. Néma süketség. Csak az óra tik-tak -ja zengte be a ködös szobát. A padlón ültem, az ablak alatt. Fejemet nekitámasztottam a falnak. Minden por és piszok. Elhagyatott hely ez. De hiányzott. Az ablakon haloványan tört be a szürke fény, mivel Nap nem sütött. Viharfelhők borították az eget. Felhúzott, meztelen lábaim előtt egy kalitka állt. Az egyetlen olyan dolog,ami tiszta és fényes volt. Kupolás formája és érdekes rácsai különlegessé tették a benne szunnyadó szívet. Halkan dobogott. Elfeketedett külseje mutatta,hogy ideje lassan a végéhez ér. Sajnáltam, habár szánalmam nem sokat ért. Én bágyadtan néztem rá. Összeszorult a gyomrom. Az ajkamba haraptam. Miért? És kié a szív? A szív tulajdonosa én voltam. Törött kis szív volt. Lélekkel a közepén. Most, ő is kalitkába került. Eddig testemben adott életet, most kiszakították mások. De mit ér már,ha törött e szív? Hmph. Kérdeztem magamtól mindig, és ez lett belőle. Akkor is szív marad, hiszen ami eltört, vagy megsebeződött, az beforrhat...,persze ha nem szaggassák folyton a fájdalmak. Azonban hiába a beforrás, újból és újból bele martak. Hehh..,már rímként párosulnak bennem a gondolatok, milyen furcsa képek ezek.
Hogy miért hiányzott ez a hely? Talán itt kezdődött minden. És ért is véget. Nekem nem maradt egyebem csak a sok rossz,ami naivvá tett, és befolyásolt. Hiányoztak a fontosak, de ők eltűntek mire észbe kaptam. A szavak, az idők múltak. A láncok, a sebek egyre jobban a bőrömbe szívódtak. Különlegesnek hittem magam. Nem, nem csodának, éppen ellenkezőleg. Olyas valaminek,aminek nem kéne lennie. Mint valami fekete bárány. Egy selejt a sok közül. Egy hiba, egy tévedés.
-Befejezted?...- szólalt meg halkan egy férfi hang. Nem láttam senkit, csak a szoba sötétjében égő csikk végét, és füstjét.
-A gondolkozást,vagy az önsajnálatot?
-Kérdésre, kérdezel?
-Azt tetted te is most.
-Zavarlak?
-Nem.. ,de nem tudom ki vagy.
-Jobb ha nem tudod.
-Mindig ezt mondod...- félmosolyt csaltam arcomra.
-Hogy? Ismersz mégis?- döbbent le és ahogy hallottam felháborodottságában előrelépett egyet.
-Mit hittél?
-De..nem is találkoztunk.
-Nem. De beszéltünk.
-Akkor én nem ismertelek fel...
-Sejtettem,hogy ezt mondod..
-Mikor lesz vége?
-Most...- és mintha nem mondtam volna ki a szót a testem a poros juharfapadlóra zuhant. A kalitka darabjaira pattant, a szív pedig,mint egy fekete vércsomó, szétolvadni kezdett.
A csikk ki esett az alak szájából. Oda akart hozzám jönni.. de valahogy nem bírt. Térdre rogyott. Öklével a padlóba vágott. Könny cseppent a porba. És az óra tik-tak-ja elcsendesült lassan.

Körmölte: dátum:
Címkék: , , ,

2 megjegyzés:

  1. Sisyka2010. szeptember 11. 15:36

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. SтøиeAиgēℓ2010. szeptember 11. 21:41

    Köszi:) Pedig ez alap XD Mármint a főalapok közül az egyik. Csak kicsit alakítottam rajta, formailag. :) Háát gkoztam én is,hogy a szemnek nem zavaró lesz e, mert nekem is kicsit az,majd megpróbálok olyan betűszínnel írni mai látszik ^^

    Valahogy én is...,most csak úgy összedobtam,de elég rövid lett.. :/ Jónak jó lett, de többre vagyok hivatott.
    Ühüm,hát kb én is így vagyok,h az egyetlen, vagy kér-három dolog ami miatt érek valamit, de folyton csalódok magamban, vagy nem tom..elég fossul jön ki ez az egész. Még ma is.. -___- Ez a hét..nagyon megbántam,pedig annak örültem, legalább a munkahelyen leszünk, erre meg... egyre érzékenyebb izé lettem o_O :/.. ..

    Nah mindegy. :)
    De amúgy te hogy csinálod,hogy Comic Sans betűtémád van a bejegyzésben..? :O
    Csak mert nekem az a kedvencem XD...

    VálaszTörlés

Véleményre, kritikára adok, nem kötekedésre, és nyelvtani kötözködésekre. ^^

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)